Az antiszemitizmus vádja mint - Közép-Európában Magyarországon,Magyar Demokrata Fórum,Szabad Demokraták Szövetsége,Magyar Demokrata Fórumból,Magyar Igazság,Élet Pártja,Csurka István,Orbán Viktor,Orbán Viktort,Holokauszt Múzeum,Egyesült Államokban,Tilos Rádió,Kovács László,Magyar Gallup Intézet, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Az antiszemitizmus vádja mint

2007-07-18 12:55:31, szerda

	Az antiszemitizmus vádja mint politikai eszköz kedd, 2007. július 17. analyse Ország Magyarország Tárgy Az antiszemitizmus vádja mint politikai eszköz Összefoglalás FORRÁS: http://www.budapestanalyses.hu/ http://www.budapestanalyses.hu/docs/Hu/Elemz%C3%A9sek_Arch%C3%ADvum/analysys_35_h u.html Az antiszemitizmus vádja mindennapos eszközzé lett a mai magyar belpolitikai küzdelmekben. Mind az MSZP, mind az SZDSZ politikusai, valamint a hozzájuk közel álló újságírók egyre gyakrabban alkalmazzák az antiszemitizmus vádját politikai ellenfeleikre, így próbálva diszkreditálni őket a hazai, az európai és amerikai politikai és értelmiségi körökben. A jelenség mesterséges feszültséget gerjeszt a magyar társadalmi életben, miközben megpróbálja elterelni a figyelmet az ország egyre romló gazdasági és pénzügyi helyzetéről. Elemzés Közép-Európában Magyarországon él a legnagyobb számú zsidóság. A népcsoport nagyságát pontosan meghatározni nem lehet, mert a zsidóság az 1990-es évek elején a magyarországi kisebbségi törvény kodifikációs folyamatában - a 13 regisztrált kisebbségi etnikummal ellentétben - nem kívánta magát nemzeti kisebbségként bejegyeztetni. A létszám pontosabb meghatározásának másik akadálya a magyarországi zsidóság asszimilációs és integrációs fokának rendkívül széles skálája, mely az aktív vallásgyakorlástól és a gyülekezeti életben való részvételtől az ateista - gyakran a kultúrában megnyilatkozó - identitásőrzésen át a vegyes családokban a néhai felmenők emlékének zsidó rítusok nélküli őrzéséig terjed. A magyarországi zsidóság létszámát 100-150 ezer közöttire tehetjük - az identitás definíciójától függően -, ami Magyarország lakosságának mintegy 1-1, 5 %-át jelenti. A magyarországi zsidóság társadalmi élete gazdagon és sokszínűen tagolt. Budapesten található Közép-Európa egyetlen rabbiképzője és legnagyobb zsinagógája, működik zsidó általános iskola és gimnázium, számos társadalmi és kulturális egyesület, megjelenik több sajtókiadvány. Magyarországon - főleg Budapesten - aktívan jelen van az izraeli tőke, izraeli állampolgárok ezrei vásárolnak lakóingatlant, és több ezerre tehető a magyar-izraeli kettős állampolgárok száma. A legújabb kori antiszemitizmus-vita Magyarországon az 1990-es évek elején, a szocialista rendszer összeomlása után kezdődött. Az első szabad választásokat a nemzeti liberális -kereszténydemokrata irányultságú Magyar Demokrata Fórum nyerte. A liberális Szabad Demokraták Szövetsége - erős ellenzéki pozícióból - azonnal nacionalizmussal vádolta meg az új kormányzó pártot, és politikusai valamint értelmiségi szimpatizánsai európai és észak-amerikai előadó körútjaikon és nyugati publikációikban a magyarországi nacionalizmus és antiszemitizmus veszélyére igyekeztek felhívni a nemzetközi közvélemény figyelmét. E sok valótlanságot terjesztő, az első demokratikus magyar kormányt a külföldi sajtóban, nyugati egyetemi előadásokon és politikai körökben lejárató támadássorozatnak - melyet a magyarországi sajtó politikai irányultságának megfelelően azonnal közvetített a magyar közvéleménynek - egyik nem várt hatása az lett, hogy a Magyar Demokrata Fórumból kivált a radikális Magyar Igazság és Élet Pártja. A párt elnöke, Csurka István, valamint egyes politikusai a párt megalakulásától kezdve számos antiszemita megnyilatkozást tettek, és így az európai és amerikai politikai közvélemény és a sajtó hamarosan besorolta az európai szélsőséges antiszemita pártok csoportjába. A párt az 1998-as választásokon átlépte az 5%-os parlamenti küszöböt és 13 fős frakciójával jobboldali ellenzéke lett az Orbán Viktor vezette jobbközép kormánynak. A baloldali szocialista-szabaddemokrata ellenzék ekkor kezdte alkalmazni azt a politikai taktikát, amellyel Orbán Viktort és a Fideszt megpróbálta jobb felé szorítani, "odanyomni" a MIÉP-hez. Ennek egyik legfőbb eszköze a folyamatos "elhatárolódás" követelése volt Csurka István és pártja minden, a baloldal által antiszemitának nyilvánított megnyilatkozásától. Ez a kommunikációs taktika egyrészt folyamatosan napirenden tartotta az antiszemitizmust mint aktuális belpolitikai veszélyt, másrészt - az elégtelen mértékű és határozottságú elhatárolódások folyamatos emlegetésével - igyekezett fokozatosan felépíteni Orbán Viktor és a Fidesz "rejtett antiszemita" képét. E tevékenységhez a szocialista és szabaddemokrata politikusok valamint újságírók jó ürügyet találtak egy-két kétes értékű újságcikkben, továbbá segítségül hívták nyugat-európai és amerikai kollégáikat is, akik számos cikket jelentettek meg az Orbán-kormány négy éve alatt a magyarországi antiszemitizmusról és a kormány elégtelen fellépéseiről az antiszemitizmus ellen. Azok a gyakorlati lépések, amelyeket az Orbán-kormány tett a magyarországi zsidó közösség történelmi emlékeinek és kultúrájának megőrzése és társadalmi integrálása érdekében - pl.1999-től a neonáci demonstrációk betiltása, a Holokauszt-emléknap bevezetése az iskolákban, a Dohány utcai zsinagóga tatarozásának több száz millió forintos támogatása, a Holokauszt Múzeum alapításának kezdeményezése, a Páva utcai Holokauszt-emlékmű alapkövének letétele - nem tudták ellensúlyozni a vádakat. Az antiszemitizmus körüli hisztériakeltés akkor sem csillapodott, amikor - a 2002-es választások során - a MIÉP kiesett a parlamentből. Az antiszemitizmus vádja mára súlyos politikai fegyverré vált a ma kormányon lévő politikusok kezében, amelyet lépten-nyomon használnak Orbán Viktor és a Fidesz - főleg nemzetközi - lejáratására, diszkreditálására. A szocialista-liberális kormány - hogy igazolja egy évtizedig folytatott kommunikációs taktikáját - törvényt alkotott a "gyűlöletbeszéd" megfékezésére. A törvényt a köztársasági elnök - a szólásszabadságot korlátozó cikkelyei miatt - az Alkotmánybírósághoz küldte, normakontrollra. Nem várt fejleményként a törvény ellen foglalt állást a kormányzó SZDSZ néhány politikusa és a liberális párt volt elnöke, Kis János is. Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában ma is viszonylag gyakran olvasható egy-egy baloldali politikusi vagy újságírói megnyilatkozás a jobboldal által gerjesztett vagy megtűrt magyarországi antiszemita megnyilatkozásokról. Magyarországon pedig a sajtó egyes megnyilatkozásai tudatosan provokálják az embereket, antiszemita megnyilvánulásokat remélve. Ezt tette például a Tilos Rádió, amikor karácsony estéjén a keresztények kiirtását hirdette. Ennek a forgatókönyvnek következő bekezdése egy izraeli zászló elégetése volt a fenti rádióműsor elleni tüntetésen. Köztudott, hogy magyarországi tüntetéseken nem szokás zászlót égetni, konzervatív, keresztény érzelmű magyar állampolgárok - akik a tüntetők voltak - általában nem tartanak otthon izraeli zászlót, és a tüntetést nem Izrael, hanem a Tilos Rádió hangvétele elleni tiltakozásként szervezték. Az izraeli zászló megjelenése, elégetése és az égetés gondos lefilmezése az előkészített provokáció gyanúját ébreszti az elemzőben. Az utóbbi napokban éles szócsata alakult ki a Fidesz és az MSZP politikusai között. Miközben a Fidesz követelte a február 13-ára tervezett provokatív célú, nem túl nagy számú neonáci tüntetés betiltását, Kovács László pártelnök kijelentette, hogy az MSZP az európai parlamenti választások kampányában nagy hangsúlyt helyez majd a jobboldali radikalizmus bemutatására. Következtetés A Magyar Gallup Intézet 1993 óta évente vizsgálja az antiszemita és romaellenes előítéletek alakulását Magyarországon. Adataik azt mutatják, hogy az elmúlt tíz évben a zsidósággal szemben nyíltan vállalt fenntartások mértéke jelentősen visszaszorult. Amíg 1993-ban a felnőtt lakosság 14 %-a mondta azt, hogy "nem kedveli a zsidókat", addig az így nyilatkozók aránya 2002-ben és 2003-ban már csak 6-7%. A mai Magyarországon az antiszemitizmus perifériális társadalmi jelenség, nincsenek szélsőséges megnyilatkozási formái (épületrongálás, temetőrongálás, emberek bántalmazása), a zsidó közösségek ugyanolyan biztonságban élnek, mint a társadalom bármilyen más csoportjai vagy tagjai. A magyar társadalom túlnyomó többsége nem foglalkozik a kérdéssel, illetve nem tartja fontosnak azt. Ám a zászlóégetéshez hasonló incidensek valóban alkalmasak a társadalmi feszültség növelésére, és hozzájárulhatnak a zsidó közösség egyes tagjainak fenyegetettség-érzéséhez. S ez az érzés csak mélyítheti a szakadékot a zsidó közösség tagjai és a nem zsidó többség között. Az antiszemitizmus veszélyének napirenden tartása nem egyéb, mint a polgári oldal politikai és erkölcsi diszkreditálására felelőtlenül használt politikai eszköz. Az antiszemitizmus vádja általában nagyobb hangsúllyal akkor jelenik meg, amikor a posztkommunista erők rosszul állnak a közvélemény-kutatási mutatók szerint. Ezt igazolja a szocialista pártelnök fent idézett kijelentése is.

0 komment , kategória: Általános

Címkék: budapestanalyses, nacionalizmussal, antiszemitizmust, hozzájárulhatnak, meghatározásának, identitásőrzésen, megnyilatkozásai, antiszemitizmus, szabaddemokrata, megalakulásától, hisztériakeltés, publikációikban, irányultságának, megnyilatkozást, megnyilatkozási, normakontrollra, zászlóégetéshez, posztkommunista, elhatárolódások, forgatókönyvnek, temetőrongálás, definíciójától, megnyilatkozás, szimpatizánsai, magyarországon, közvéleménynek, határozottságú, antiszemitának, kezdeményezése, épületrongálás, diszkreditálni, fenyegetettség, tiltakozásként, tevékenységhez, gyűlöletbeszéd, magyarországi, antiszemitizmus vádja, hozzájuk közel, antiszemitizmus vádját, jelenség mesterséges, magyar társadalmi, ország egyre, legnagyobb számú, népcsoport nagyságát, 1990-es évek, magyarországi kisebbségi, létszám pontosabb, magyarországi zsidóság, gyülekezeti életben, kultúrában megnyilatkozó, vegyes családokban, néhai felmenők, Közép-Európában Magyarországon, Magyar Demokrata Fórum, Szabad Demokraták Szövetsége, Magyar Demokrata Fórumból, Magyar Igazság, Élet Pártja, Csurka István, Orbán Viktor, Orbán Viktort, Holokauszt Múzeum, Egyesült Államokban, Tilos Rádió, Kovács László, Magyar Gallup Intézet,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]